A haszid zsidosag magyarorszagi kozossege
A haszid zsidosag magyarorszagi kozossege
Blog Article
A haszidizmus hívei Magyarországon.
A haszidizmus a zsidó vallás egyik spirituális ága, amely a 18. század közepén alakult ki Kelet-Európában. A mozgalmat Izrael ben Eliezer, ismertebb nevén Báál Sém Tov alapította, aki tanításaiban az isteni jelenlét közvetlenségét és az Isten iránti szeretetet hangsúlyozta. A 19. és 20. században a magyarországi zsidó közösségekre is nagy hatást gyakorolt a haszidizmus.
Magyarországon a haszidizmus Galícia felől kezdett elterjedni, ahol a mozgalom már korábban is erőteljesen meggyökerezett. Északkelet-Magyarországon és Szlovákia déli részén alakultak ki az első haszid közösségek. E területeken nagy létszámú zsidó közösségek éltek, akik fogékonyak voltak a haszid tanításokra.
A haszidizmus magyarországi történetének egyik legfontosabb alakja a szatmári rebbe, Joel Teitelbaum volt. A szatmári közösség vezetőjeként Teitelbaum rabbi a 20. század első felében tevékenykedett.Szatmárnémeti, vagyis Satu Mare, a haszidizmus egyik központjává vált Magyarországon és Erdélyben, és a szatmári haszidok ma is jelentős szerepet játszanak a világ haszid közösségeiben.
A magyarországi haszidizmus különféle irányzatokat ölelt fel, amelyek jelentős befolyással voltak a helyi zsidó közösségekre. A belzi, a munkácsi és a spinkai haszid irányzatok is fontos szerepet játszottak a magyarországi haszidizmusban. A haszidizmus különböző irányzatai, mint például a belzi, a munkácsi és a spinkai, sajátos vezetőkkel és tanításokkal rendelkeztek, amelyek befolyásolták követőik vallási életét.
A haszid közösségekre Magyarországon a második világháború és a holokauszt tragikus következményekkel jártak. A náci koncentrációs táborokban elpusztult a zsidó lakosság jelentős része, köztük számos haszid is. Azok, akik túléltek a holokausztot, gyakran elhagyták Magyarországot, és új otthont kerestek Izraelben, az Egyesült Államokban vagy más helyeken.
Ennek ellenére a haszidizmus Magyarországon nem tűnt el teljesen. A holokauszt után kisebb haszid közösségek kezdtek újjáéledni, és a rendszerváltás után a zsidó vallási élet újjáéledésével ezek a közösségek is jelentős megerősödést mutattak. Budapesten például ma is működnek haszid imaházak és közösségek, amelyek a haszid hagyományokat ápolják. Ezek a közösségek bár kicsik, szoros kötelékben élnek és aktívan részt vesznek a magyarországi zsidó vallási életben.
A magyarországi haszidizmus jelentősége ma is nyilvánvaló, különösen a zsidó vallási és kulturális identitás megőrzésében. Bár az elmúlt évtizedekben a haszid közösségek létszáma csökkent, a mozgalom továbbra is jelentős szereplője a zsidó vallási életnek Magyarországon. A haszidizmus tanításai és szellemisége a mai napig hatással vannak a magyarországi zsidóságra, és gazdagítják a zsidó vallási élet sokszínűségét.
weboldal Report this page